Csend csónakom
kikötött
szívembe rejtett
szép szavak
nem bomlanak
csak
méhek
édes zümmögése
hallik
míg arcom orgonalilába
mártom
tavaszom
titkom
itt lapul
csillagfényben
álmatlanul
forog
bennem
és
szétfeszít
a
bánat
hány tavasz múlt
s
mennyi jön még
virágköpönyeget
terítve
utánad?!
Gyönyörű. A lelkemig hatolt.
VálaszTörlésAnett!
VálaszTörlésIgazítottam a háttér színén.
Még csiszolok rajta...
Bár így kissé komornak találom, mégis a Dunához valahogy a kék szín passzol legjobban, pláne, hogy a egyébként is a kedvencem.