Napfelkelte

Puhán lebegő párába burkolódzott
tegnapot takaró halk reggel
friss kedvvel kél fölé a nap
perceit múló időmnek
megfognám
de korai órák
hívó lüktetései
már visszatartanak

csillámló víz fölött emelkedik magasba
fénye rózsaszín pászmákat fest
szürkésre karcolt bús egünkre

hová lett hírtelen
a
vérvörös festék
égbe meredő fák mögül
míg felfelé haladt

hajnal múlik csendesen
új idő ölel
szívemben
rég nem hallott dallam ringat
ébredés
megérintem a csábos végtelent!