Talán az utolsó...

A hétszázát neki...

Hétszázadik bejegyzésnél tartok!
Ezúttal képes felemet mutatom:
Jártamban - keltemben és a kertemben.
/Augusztus és szeptember telefonos képei./

Ernst Múzeum - pipacsos kép.

Budapest Bazilika.

Légi parádé a kertből.

A túlpart.

hattyú - Balaton

Alkony.

Mátyás templom.

Ébredés - mai napfelkelte.

Tornyok.

Eötvös kápolna - Ercsiben.

Előzés.

Belemerültem, vagy úszok is?

Paprikás nap

Kalocsán jártam tegnap, ahol paprikás napok vannak...
Nekem emlékezős, elérzékenyülős, múlt idézős, sorsokba betekintős, barátkozós, nevetős...
Egy szóval: SZÉP!

Nyár végi variáció..

Finom illatú szeptemberi reggel

nyár végi színvariáció

vé betűt

hasítanak

szürkeségben

igyekvő

vadludak

hajó dohog

beleremegnek

ablakok

s

a

parthoz csapódó ólomszínű habok

fent a magasban

repülő ragyog

fényjeleket karcol és  eltűnik a nyárból

akár

a

mámor

bőrömre hulló árnyak

idézik fel szádat

tegnapunk

gyöngyöző hevét

nincs már sötét

elül a hullámverés

megmaradt kis nevetésünk szívembe bugyolálom

melegít még

hűvös

puha

hajnali

órán

játszom

pillanatra

újra képzelem

lezárult

titkoktól mézes régi világom

ajtajaim friss szeleknek sarkig kitárom.