Születésnapodon

 

Korai

ébredés

álomhasító sóhaj

takarom nehéz
mintha igazítaná lengén könnyű karcsú kéz

bársonyfeketén gyászoló világom

csillagsziporkás szemeket
idéz

tiéd

az

ébredés

tiéd

e

nap

emlék

emlékre

hullik

viharban

szélcsendben

hallgatnám távoli tiszta hangodat

egy
régi táj

egy
régi pad

karolnám fáradt vállad

soká

csodálnánk ahogy hegyinek közt
olvadó aranyba
bukik messzi le csendesen a Nap.

Drága Katikám!

Ma lennél hatvanhat éves.

Hiányod kimondhatatlan.