ESŐ UTÁN

Eső után...

Az

éjszakában

szépséges dallam áradt

csorgott

csepegett

kopogott

inni adtak a szomjas

létporos

világnak

párnába fojtott

sóhajjal

hallgattam vágyva

bár látnám hogy csobban a csepp

a

folyó

magányába

szirmok szippantottak

föld itta bátran

ágak mosakodtak

éjjeli zuhatag sűrű homályában

kehelybe záródó gyöngyszemek

tócsák

párálló patakok

a

zuhé mindenhol nyomot

foltot

hagyott

friss fénnyel érkezik a reggel

te is nézed táguló szemekkel

szárítkozó fák alatt

megtorpansz egy percre

pocsolyát ugorni nem esik ma sem nehezedre

lódul a kedv

fröccsen a víz

bolondos kedvvel tanít játszani újra a csalfa április.