Mama vers.... lekvárfőzés idején

Anyámra gondolok, mily nagy öröm volt, ha baracktermő évre került sor. A hatalmas zománcos lábost idővel felváltotta a modern fém alkalmatosság. 

Ma már én keverem-kavarom, csöppentem, kóstolom, néha a lányom kedvéért oda is kozmálom..

Bevallom a forró vízbe mártogatásról (hogy a héja lejöjjön) már leszoktam.

Irdatlan mennyiségű baracklekvárt főzött az anyám, tudva, hogy nem minden évben bőséges a termés, s a lekvárnak tilos volt elfogynia.

 

Jöjjön hát a MAMA vers... és rekkenő hőségben a lekvárfőzés folytatása.

 

 

Mama barack

Mama lábos

Mama színű a világ most

Mama hang és Mama illat

Szövi át gondolataimat.

Mama kertnek drága fája

édes kajszit adott mára.

Ötször mossad

szól a hang

s

a

víz csobog

szabály szerint

Messzi felhőről Mama int.

Cukor bőven hull a tálba

alkony cirmos némaságba.

Fő és rotyog

meg ne égesd

ez a kérés

nem kétséges

megkeverem

megkavarom

hogyha már kész

dunsztba rakom.

Finom selymes lett a fénye

palacsinta legfőbb éke

megkóstolják unokái

és

a

dédek

Adrián

Botond

Lenci

Simi

Lili Sára

és

jövőre

ha még marad

Lotti baba is csöpp szájába

veheti a Mamaféle lekvármázas

kiskanalat!