Tavasz

Bolondos fázós

édes remegős

hajnali derengésben

bánat temető
tavasz

te csaló

kacéran riszálod

szívemben a vágyakat

lehet még minden

gondtalan

kacagó

ha szemedben

ölelés tüze támad

leheletedben

holnapok hóbortos

reménye látszik

véráram révülés

napforgós szédülés

frissen fakadó

perceknek áldozó

szerelmet kínál

tenyérbe simuló

életet játszik.