Sóhaj

Szívszövetünk szétszakad

lélek szálak

foszlanak

ostoba csend

dobol

homlokomon

magány kiáltja egy hang

akármi felel a másik

sóhajodat hallom

még a végső

állomásig

csonka fák

virágok

bokrok

patakok

könnyutak

tűzléptek

röpülés

lebegés

fény kutak

karoltál

karolnál

csontomba 

                                         ősvágyat karcoltál.