Tavasz

Tombol a zöld

arcomba hajló ágak

sziromesőben

ölelő melegre várnak

illatuk árja

tegnapunk komor perceit takarja

tavasz

dübörög

szívemben

tangót táncoló álmok

hulláma hajszol

látod

amott

az

árva

fekete tulipán

várja

hogy térdre essem

különös színét szemem mélyébe vezessem

tilos a szó

megkerülök
szerelmet

vágyat

szél tépáz sebesült fákat

szatén leveleken megbicsaklik a fény

könnyedén elhagyott régi tavaszok

szikrája

villan

fészket keresnék karjaidban.