ÉJSZAKA

Ciripelő tücskök szédült hada
csillag sziporkás langy éjszaka

fények és zajok

mély dohogású hajó húz maga után

fénypászmába részegült habot

vízszaggal telő lég

parti lüktetés

szívemig dobol

te is elaludtál már messze valahol

magadhoz húzod testem

ezüst hajadba szerelemmorzsa akadt

hallod

álom felé úszva is a varázsos szavakat

reccsen az ágy

lázad a test

ami fogva tartott mély sóhajjal útjára ereszted

hogy

zuhanj

szempillád hegyén még megremeg a vágy

magaddal  viszed

tűzmázas csókok

tegnapi

égetett cukros

ízét

illatát.