Oldalak

2020. augusztus 15., szombat

Ne engedj még el... (Így vagy úgy....)



A
rózsák
égig érnek
meggondolatlan kedvvel
buknak a kerítésen át
vöröslő fény festi meg az éppen ébredő
Dunát

megfog és nem ereszt utunkra a vágy
itt
kering
itt
dúdol régen feledett dallamot
életre keltő színes szívmozdulatok

ne engedj még el
hadd hallgassam a hangokat
éjszakában kószáló
betűk és szavak kóborló mondatok
gyengéden ringassatok
kusza álmok kanyargó útjai után
sugaras reggelre ébreszt fel a nyár
hajnali harmat cseppjei
nekem ragyognak
nevetnek
szakadt papucsban amikor kilépek
ámulok
bőrömre feszülnek a fények
fülembe nótát suttog egy lusta kis szúnyog
éhesen
 vércseppel áldozom
észre sem veszem
fénypászmás reggelen
enyém a perc
nyújtózkodva kérlelem
még
ne engedj el
maradj meg soká nekem 
 csodálatos világ

lassan közelgő hajó dohog
félbeszakít egy vétkesen burjánzó könnyű gondolatot. 
 
 
B VERZIÓ - 2021. augusztus 5. 


Ne engedj még el...


A
rózsák égig érnek
meggondolatlan kedvvel
buknak a kerítésen át
vöröslő fény festi meg az ébredő Dunát
megfog és nem ereszt utunkra a vágy
itt kering
itt dúdol
régen feledett édeskés dallamok
életre keltő színes szívmozdulatok

ne engedj még el
hadd hallgassam a hangokat
éjszakában kószáló betűk és kóborló szavak
gyengéden ringassatok
kusza álmok kanyargó útjai után
sugaras reggelre ébreszt fel a nyár
hajnali harmat cseppjei
nekem ragyognak
szakadt papucsban amikor kilépek
ámulok
bőrömre feszülnek a fények
fülembe suttog éhesen egy lusta kis szúnyog
 vércseppel áldozom
észre sem veszem
fénypászmás reggelen enyém a perc
nyújtózkodva kérlelem
még ne engedj el
maradj meg soká nekem 
 csodálatos világ
hordj ma is óvó tenyereden
lassan közelgő hajó dohog
félbeszakít egy vétkesen burjánzó
könnyű gondolatot.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése