Te ébresztettél? - kérdezem.
Sötét és nehéz takaró az ég nekem
mély a csend
csak egy hajó dohog távol
semmit sem üzen
miért ébredtem fel éjfél után
törhetem a fejem.
Te
ébresztettél fel
?
Megrohamoztak régi képek
tudom
tudom
hiába kérdezlek téged
én
ostoba
miért cipelem arcodat magammal
ha nem válaszolsz soha.
Te
ébresztettél fel
?
Mindegy is
gond és öröm messzire vitt
emlékek heves ostroma
megoldás nincs ma
hagyjuk talán holnapra.
Majd érkezik a reggel
vaskos hasábok
parázsos tűzmeleggel
derengés
halk hangok
testőrt álló kitartó hóvirágok
másnak
mutatják a rám váró világot
s
a
nyomasztó fájdalom
nem marad soká a vállamon
nappal minden szép
s
ha
álmokat tör szét
majd az éjszaka
tudni fogom
varázslatot sző az ég kitartó ezüstös vándora.
(Mert szép... bár a hullócsillagokra várnunk kell még.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése