Oldalak

2023. március 6., hétfő

Bujkáló sorok... 7. Vágycsapda

 

A függönyt halkan húzod szét
poros árnyakon áttör a fény
lustán nyújtózó kábulat
őrizi még
létfoltos álmodat

arcok
képek
terek

bukkannak fel

szempár - rád nevet

meggyűrt takaród
szorítva
kétkedőn gondolsz rabként tartott múltra

fogoly vagy
magadra zártad
vágycsapdás életed

nyújtóznál
fájdalom préseli
szorítja melledet

új nap jöhet

létkelepcéd kitárva
nem várhatsz tovább
feledd
a
zsibbasztó
pusztító magányt

állsz

szinte látom arcod
elnyűtt fájdalom
tükrébe tartod
 múltad minden sebét
gyenge kis láng éled

nyomában megújul a lét!
(2014)

1 megjegyzés:

  1. Kedves Márta,
    Elolvastam a ma hozott összes versedet. Szépek, ahogy mindig. Köszönöm őket.

    VálaszTörlés