Egész alakos kép....

 

Tudod ugye hogy vége

szél kap egyetlen levélbe

a

többi

száraz csendesen

szomorú gallyakon pihen

és

vár

vár ahogy én is

két csend között

karcos vallomás

vége közeledik

elszaladt

elfutott a nyár

 

micsoda hajnali sóhaj ez

egész alakos kép - tükör lemez

első fényjel az ablakon

mélázok éjjeli sóhajon

morzsáink felsejlenek

nem gondolok s nem kérdezek

mégis rád talál a képzelet

szürke papír és szürkülő kezdet

múlt színeink ma felvéreznek

buja bordók

barnák

aszályos zöldek

kék suhanás

fenn az égen

ingedbe kapaszkodó fellegek

tört rózsák

tüske és sebek

 

széppé rajzol a képzelet

 

 korai komp

bágyadt folyó

álmosan elúszó hajó

kavicsaim összeszedem

tenyeremben elrendezem

volt

tó

volt

part

voltak szavak

hintázik most a gondolat

suhan a nyár

éget

sebez

láng remegésnek már vége lesz

tövis

szilánk

kopott kövek

ősz jön hamar s ömleni kezd

gomb zárul

 pilleszárny szakad

pókháló gyűl eresz alatt

 késpenge szívemen pihen

titkokat súg a végtelen.