A víz az aszfaltot nyaldossa... hömpölyög, árad.
Nézem a vénséges vén fákat.
Ódon falak, kapuk, hidak... magammal hozom, létmesém díszletévé válhassanak.
Dies diem docet. Partfal, ahonnan különösen szép a világ, kitekintesz és szinte mindent máshogyan látsz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése