Van úgy, hogy "rossz" felé kanyarodunk, s váratlanul, szinte karnyújtásnyira előttünk ott a csoda, ahol rózsaszín-fehér habfelhő lebeg. Szél fúj, az erős fuvallattal méhecskék küzdenek, s a néző - jelesül én - megáll bámészkodni egy elkerített gyümölcsös külső szegletén. És ég, kék, fény, szél, méhek, habos virágok - zokogósan gyönyörűvé teszik számára az eltévedést, s az egész világot.
Gyúró - szépséges kajszis ültetvénye.
Még így is bódító, a nézőt elhódító szépségek.
VálaszTörlés" Zokogósan gyönyörű"! Ezt jól összehoztad.:)
VálaszTörlésMi is kanyarodtunk már el rossz felé. Akkor egy domboldalon legelésző nyáj és a pásztora várt ránk. Marasztaló volt az a látvány, és ezek a fák is azok.