Tudom többé nem jössz vissza

És a dal...

Szemed
szemem fényét régen issza

ringató álom sodor hozzám

tépett éjek tisztán 
bűnösen

parázsos forrón

didergő hűvösen

minden mi történik

vágyad tékozló tüzében

lehetne élet

bekopognál

 képzelem

s
tört
tükörbe nézek 

boldog perceket idézek

arcomra

már rég ráfagyott a félelem

tükröm cserepe

telet mutat

tükröm maradéka

nyers pozsgás friss tavaszt

tükröm fénye

gyönyörtől édes vad nyarat

hasgató ölelést

tükröm éle

szomorú őszi temetést

fordult a föld de hányszor

fordult a lét
s
Te játszol

céltalan életem

végtelen állomására

meg sosem érkezem

tudom többé nem jössz vissza

könnyem már föld be sem issza

sírni nem lehet

torkomba szorítom

a
képtelen perceket.