SZÍVGYAKORLAT

Levél egy blogtársnak...

"Akárhányszor betérek hozzád mindig találok egy-egy szót, amit magamhoz ragadok... mintha kincskereső lenék szavak, mondatok tengerében... Ma vers lesz belőle, vagy egy kis prózai csepp... 

A reggelről pedig állíthatom, hogy az enyém a legszebb. Nagyon korán ébredek, négy körül, igyekszem visszapréselni magamat a csendek világába. Hol sikerül, hol nem, ma egy esti, magamra kényszerített soproni közvetítés 2 töredéke motoszkál bennem, máskor család, közélet, egyebek... A lényeges, ami minden napomat kiszínezi a látvány. Földig ér itt minden üveg ajtó és ablak - kilátással a Dunára. Ma halvány rózsapír az égen és szél tépte zászló, ablak alatt a pénteken kitakarított kerti "tó", itt is, ott is nárciszok kies rendszertelenségben. Korán van... a szomszéd macska még nem vonult át a "téren", a mi Cilink sem nyávog be hozzám, madarak csendben, egy ott felejtett ásó a a zöld növénytengerben. Kávé - hosszú, méz és tejszín, 2 db csempészett keksz - mióta nincs Albert, azóta keksszel tömött hátizsákkal indulok haza Malmöből... Kifelé túró-rudik a szöszkék nagy örömére, hazafelé jóféle kávéhoz való.

Csend, alszik a ház, a mára elkészített ennivalók a hűtőben pihennek, a készítendők várják, hogy eljöjjön idejük.. unokás nap vár rám. Korai kelés haszna - írok, olvasok, és figyelem a tájat. Most már látom, ahogy a nap korongja átvöröslik a túlpart sötét ágai alatt, lassan emelkedve. Vízre hullanak az első sugarak, libben a fűz friss, zöld selyme a kert alatt. Az elcsent szóból szöveg lesz, majd el is hozom, míg írok megtörik a csend, balkáni gerlék turbékolnak, cinkék érkeznek, és a fák között felemelkedik a nap."

 

Szívgyakorlat - szeretni és...

 

Szeretni és szeretve lenni

porfoltos ablakon át világot meglesni

ébredni

látni​​

kifutni

vágyni

koptatni tegnap rút hangjait

s

remélni

csodás napunk lesz nekünk ma is 

ITT.

Távol vagy sohasem látod

e 

 mesebeli megálmodott világot.

Ahogy

a

mester kegyelme árad

tűnnek a kóborló fekete árnyak

friss

lenge szél

belém kap

s

súgja

meleg kendőt vegyél 

takarja vállad

míg kilépve nézed a folyót

mely

hol apad hol árad.

 

Borzongó sárga színpamacsok

nárcisz szirma remeg

domb aljában idegen

csavargó macska andalog.

Éled a lét

ritmusa felkavarja szívem halk ütemét

gondolatban máris táncolok

nap

fény

létszerelem

komor sötétségből ébredni

csodákat látni 

szívgyakorlat- hála  

isteni ajándék.