Partfal


Szabad szemmel szeretném írni ezt a blogot, szememben néha mégis akadnak porszemek, melyek látásomat elhomályosítják. Lehet, lehet, hogy ez csak múló állapot nem vagyok más Uram, csak esendő földi vándorod!

2026. március 18., szerda

Csak egy... kedd.






 Macskák kószálnak itten, ez az egy cuki pofa a miénk, mely a kép mögött sündörög, a többiek pedig erre-arra mászkálnak reggelente, kihasználva az ebtelenséget. Napközben szerencsére nem járnak erre idegen cirmosok.

Madár dalol, ibolya kéklik, asszony pedig metsz, gereblyéz, elszáradt gallyakat ráncigál, próbálkozik megkímélve a vénülő orgona friss hajtásait rendbe tenni az elvadult orgonást. Lassabban muzsikál már kezében a fűrész, hát is sajog a bokrok alatt bujkálás miatt... Sebaj... tavasz van gyönyörű...

Ahogy a költő, J. A. is megverselé:

"Tavasz van, tavasz van, gyönyörű tavasz,
A vén Duna karcsú gőzösökre gondol,
Tavasz van! Hallod-e? Nézd, hogy karikázik
Mezei szagokkal a tavaszi szél."

 
 

Idézhetném tovább (is)... 

1 megjegyzés:

  1. Csak egy kedd, de milyen kedd: szép, változatos, macskás és tavaszi munkákat hozó.
    Számunkra a tavaszi munkák kezdetét előttünk egy sáros traktor lassú haladása is jelentette. Előzési lehetőség hiányában türelempróba volt követni, megkönnyebbülést egy jobbra indexelése adott.:)
    Szépek a képek a virágokkal a macskával és a Dunával. Az írásodat pedig mindig szeretetem, és köszönöm a verssorokat is.

    VálaszTörlés