Édes élet... Habcsók Terroristámmal...

Furcsa a csend
cukorkánk hazalibbent
keze nyoma
árulkodik róla
milyen jó volt
ez
a
néhány napos
móka

cetlik
morzsák
maszatok

mákszemnyi emlékek
mesék
játékok
kacatok

hangja
érintése
az
akarat
édessé tette napjaimat.

(Azért én is igyekeztem ám. )

 Ahogy a világot látja, ahogy az élet minden rezdülését felfedezi, megcsodálja, ahogy pörög gondolata, ahogy duzzad az akarata, és ahogy nyafog éjszaka, "hiányzik anya, gyere ide mama..." A szavak, a hangok, mesék, dalok...
Habcsók terroristánktól elolvadok.

ESŐ UTÁN

Eső után...

Az

éjszakában

szépséges dallam áradt

csorgott

csepegett

kopogott

inni adtak a szomjas

létporos

világnak

párnába fojtott

sóhajjal

hallgattam vágyva

bár látnám hogy csobban a csepp

a

folyó

magányába

szirmok szippantottak

föld itta bátran

ágak mosakodtak

éjjeli zuhatag sűrű homályában

kehelybe záródó gyöngyszemek

tócsák

párálló patakok

a

zuhé mindenhol nyomot

foltot

hagyott

friss fénnyel érkezik a reggel

te is nézed táguló szemekkel

szárítkozó fák alatt

megtorpansz egy percre

pocsolyát ugorni nem esik ma sem nehezedre

lódul a kedv

fröccsen a víz

bolondos kedvvel tanít játszani újra a csalfa április.

 

 

 

 

Tavasz a fényben

TAVASZ A FÉNYBEN

Durcás a reggel

szürke színekkel mázolt fellegek

takarják el a hajnali eget

de

csak

úgy

tessék - lássék

teher nélkül hullik kertemre könnyű árnyék

egyetlen csepp sem pereg

már

a

csendre is felébredek

s

várom

ismétlődjék a tegnapi álom

és

habfehéren ringjanak

ma

is

bátran

bimbók és rügyek

arcomba hajló bolondos szívzuhogásban

bennem

felfakad

hódolat és hála

hangok vegyülnek a csend világába

harmatcseppek fénye közt bogárka zizeg

és

a

gerle

új szerelemre ingerelve fészkére siet

részeg dalnokok

hangja száll

erre

a

nap

is

kikandikál

s

hogy

lássa

a

mai csodát egyre feljebb

az

ég csúcsára hág

fürdőzik fényében az út menti virág

kering

fordul

remeg

dermedt tavacska partján madárka lépeget

örvénylő tavasz üzenetét

szirmokkal szórja szanaszét a szél

belém karol

és

őrült szavakkal újra kísért... 

   kísért...

SZÜLETÉSNAP - SZIRMOKKAL

Körbe - körbe

keringő évek

felbukkanó

halványuló

képek

fehérbe

s

zöldbe

öltözött világ

sirályok vijjognak

pattanó bimbókat ringat óvatosan az ág

állnak a percek

tükör simul

leheleted távoli ablakon ejt foltot váratlanul

sóhajod elől elbújt a nap

bicsakló hangodban rejtőző indulat

minden

idomul

szél karol esendő fákat

csupa lágy selyem

csoda

ismerem

itt

és

ott

hajnalunk felleget oldoz

mozdul a kép

belém kap valami

elveszett tavaszok kesernyés illatai

könny helyett

szirmokról

lassacskán

vízcsepp is pereg

koppanó száraz a rög

kövér felhők fölött

tekergő pára lebeg

megannyi évtized

számolni is alig mered

fények

és

árnyak

 rongyolódó vágyak

ezerszer visszahívott

évek

szívünkhöz tapadó múlt

s

a

szirom csak hull

vállamra

szádra

szemhéjunk alá szorított

álmodott

     világra...

/Isten éltessen K. L.!/

ÁPRILISI TRÉFA

Fut

rohan

előttünk szalad

kibicsaklott évszak kavalkádban

korai veszedelmes kalandor

rügyfakasztó bolondos tavasz

 felkavar

bátran

s

ránk hajol

nyáriasan lenge tarka ruhában

első

szerelem

friss illatát szitálja

felzengő füttyben éledő virágra

barkás faóriások ringanak a fényben

kék egekre vadóc firkákat festenek a szélben

vállaimon csókod zápora

szívünkben

múlt idők  szétmálló bánata

korán

ébredő

ablakomra bukó

zsenge levelekkel harsogó orgona

hajamból eltévedt szirmokat simítasz

fülembe súgod legszebb titkainkat

szívmederben enyhült

félelmet

vádakat

gyökeret vesztett libegést idéző

felsíró hangokat

kénsárga pillék

meglódult

 billenő

világban

szomjasan pihegnek forrósodó lázban

szigorú tél után

kóbor nevetéssel

jutalmazó tavaszban

 ég felé nyújtózó mezítelen törzsek

szétáradó csendben

szövetséget kötnek.

Irodalmi utazás.... részlet

https://www.youtube.com/watch?v=pOZISPjMcZI&feature=share

Minden szempontból TAVASZ!

DOBBAN A SZÍV

Dobban a szív...

Huncut

kacér

szívemig ér

fényt futtat szürkén ébredő tájra

mosolyt szór

fáradt közönyös világra

kacag

szalad

vizet borzol sivár partok alatt

színeket fest

aranyat mázol

didergő hajnalon az ég is lángol

belém karol

ölel

friss kacaját sohasem feledem el

aztán

ha
sötét arcát mutatni kedve támad

tép

szakít

rohan

ág reccsen

gally törik

s

tavaszi jókedvünkkel már el is iramodik

csal

hiteget

szeret

dobban a szív

illatába beleremeg 

vágyva vágyunk

bimbóra

virágra

nyakunkba csókoló lázas

lázadó sugárra.

Március 15 - emléke.

Piros - fehér - zöld!

Kopott zászlót ráncigál udvarunkban a szél.
A folyó nő, fut, szalad rohan.
Akár az idő.
Mindennek tavasz illata van.
Szívemben régi márciusok forró emléke nem lohad.

A láz, a tűz, az akarat - ledönteni korhadó tabukat!

Az utcán rohamkocsik álltak.
Mi arcunkat fordítottuk első napsugárnak.
És róttuk az utcákat.
Zengett ezer meg ezer torokból a kiáltás.
SZABADSÁG!!!
Gumibot csattant.
Könnyek peregtek.
De vége lett egyszer a gyilkos őrületnek!

Ma rügy pattan korán az ágakon.
Kokárdát tűzök, átnézzek fáradt vén vállakon.
Ott a szobor, lobogók libbennek, lebegnek...

Édes hazám szabadon szeretlek!!!

VÁRTALAK

Vártalak s megérkeztél végre

időnek előtte bimbó fakadt és a fű is gyorsan kinőtt

árkokban reggel lila szőnyegen magot kereső

éhes madarak

percek

peregnek

ritka gyöngysorok

egy-egy szem ha leszalad felidézi a tegnapot

bután fecsérelt szívidő

félre vetem most a mérleget

virágban nemesedő ágak

árnyak

fényhegyek

talányos holnapok helyett boldog perceket képzelek

selymes suhintással ölelő tavasz gyermekké tesz

kamasz lehetek

hempergető dombok ölébe kucorgok

hallgatok

társamul szegődő arcok emléke ringat

tépelődő bogár kezemen nem hagy nyomot

balzsamos csend kiválasztottja vagyok

vállamon megpihennek távoli elvesztett napok

fűbe fullasztom arcom

nyers földszag

néma sebeket szaggatok

szemek színét

elhagyott

édes

érdes nevetéseket

semmi mást csak a legszebb képeket

egy

simítást engedj még tavasz

őrült ölelést

ereimben maradéka lüktet régi zabolázott vágynak

végtelen szépséggel büntető virághad

lázak

fénycsikók trappolnak szívemen

patkójukon szikrát vet a nap

öleléssel táncoltat a reggel

szerelmes tavaszom megtaláltál

mióta vártalak.

(2017)