Pocsolya és tenger
sehol sincsen ember
kong a part
csupán egy hangszóró kelt ricsajt
üres a dodzsem pálya
korhadt süppedésben
várja az estét.
harsány hangon kínálva
bódító szerencsét.
Néma és kegyetlen
eddig ismeretlen
forróság szörnyeteg
tép kókadt levelet
ágak
gallyak
szomjúhozó életbirodalmak
veszteglő hajók.
Fürödni
mártózni volna jó
merülni hűsítő habokba
de
csak a torokra tapadó keserű bánat
az
marad a szomjúhozó mának.
Messzire míg lát a szem
a
tó kiszáradt partját kémlelem
csapat sirály bújik
távolban talán egy hattyúpár
bódék
büfék
zárva
néhány félig telt söröskorsó várja
hogy
hörpintsen belőle száraz torkú gazdája.
Erkély
lógó függönyös ablak
tárt szárnya helyet ad egy női alaknak
idegen nyelven beszél
telefonján elhal a válasz.
Korlátok
kerítések
villogó sorompók garmadája
senkitől semmit sem védnek
mire jó ez
vége a szép velencei álmoknak
meséknek.
Futok a mólóra ki
valami csodát csak tartogat a pillanat
éppen
vízbe bukik vörös glóriában pompázva
halk sóhajtással a nap.
Ne sírj a búcsúzáskor
illúzió volt ez a különös vágy s az is marad.
Gyönyörű fotók, szemléltető írás 😍
VálaszTörlés