Partfal


Szabad szemmel szeretném írni ezt a blogot, szememben néha mégis akadnak porszemek, melyek látásomat elhomályosítják. Lehet, lehet, hogy ez csak múló állapot nem vagyok más Uram, csak esendő földi vándorod!

2010. február 20., szombat

Hajnal - ősz idején





Ó áldott ifjúság
mi lett veled
hová futottak el
bolondul az évek
sosem volt csókok
dédelgetett titkos vágyak

árnyak állnak szembe velem
itt az öregség

most hogy
hozzád érkeztem látom
mit végeztek az évek

nem
nem
suttogom
de semmi sem
töri meg a csendet
ősz van
kesernyés köd pereg
halkan törlöm
arcomról
végig bukdácsoló
fekete könnyeket.

Hóesésben
















Egy percre állnék meg
 a hóesésben
egy
percre
míg az utat befedi a hó
nyomunkat míg eltünteti
emlékeinket
temeti

csak egy perc

míg táncolnak a pelyhek
keringőznek
 késő esti fényben
majd észrevétlen aláhullanak

hajadra
 válladra
újra
újra
hófehér fátylat vetnek a múltra

hóesésben
kedves még sose láttalak.