JÚNIUS

 

Zizzen a fű

rezzen a lélek

kóborlás csak úgy

 semmibe vezető ismeretlen útra térek

szél szalad

remegő fűszálak

szótlan szirmokon lepkék cimborálnak

az

ég

bolond pamacsoktól tarka

könnyű záport ígérget

nem számítok nagyobb zivatarra

kabát nélkül futok könnyűek a léptek

bámészkodom

apró csodák lépten-nyomon

bármerre is nézek

sün ballag előttem erdei úton át

gyík siet nem is gondolkodik

térdig érő óvó zöldbe bújni iparkodik

vad burjánzásban összeérő ágak

fekete harkály hangosan kalapálgat

fütty - jel

innen-onnan halk finom cirip

 

csillan a víz

hajó dohog

nehezen vonszolja fölfelé terheit

apadó folyó hullámokat csitít

átvágok sötét ösvényeken

édes bodza illat keringőzik velem

szakítok párat zsákomba teszem

virágporos lesz kezem és szívem

 

júniusi fények fickándozva

füvet

fát

virágot

becéznek.