Esett a hó
tegnap délután, éppen hazaértem túlparti 8 km-s sétából, a hóvirágok dermedten
földig hajoltak, néztem hosszasan a meseszépet, figyeltem, hogy egyre
később alkonyodik, és már számoltam is, hogy hány szép világos hónap van
előttünk, mielőtt újra gyorsan sötétedik és akkor belém nyilallt a
kérdés - vajon hány számolható hónapom, hány tavaszról suttogó februárom
lesz még?! Öt, tíz, vagy talán egy sem?!
Édes meglepetés fogadott a túloldalon... kék kis csillagvirág - halvány szirmait mutatja itt-ott az avartengerből.





Mikor azt hittem, hogy rákos vagyok, és meghalok hamarosan, akkor a gondolatba is belebetegedtem annyira, hogy kórházba kerültem. Nem akarom, hogy ennyire lerobbantsanak újra. Azóta próbálatom kikerülni a jövendő halálom éveiről szóló elképzeléseim, ha egyáltalán lehet ezt így egyre idősödve.
VálaszTörlésHavas hóvirágok? A két fehér találkozása!
Eszembe jutott egy régi októberi nagy havazás, még fent voltak a fákon levelek is. A rájuk eső nagy súly letörte az ágakat, a recsegó, ropogó hangokat hallgattam éjjel. Még mindig élő emlék!
A köztisztaságiak nagy teherautókkal szállították el a tömegével a földön lévő nagy ágakat. Azt hittem, hogy tavasszal hiányozni fognak, de valahogy mégsem, a természet közben dolgozott.