Lehajtott fejjel igyekszem
két fa között
egy
harmadik felé
porszemek isszák fel
két fa között
egy
harmadik felé
porszemek isszák fel
titkos könnyemet
nem tudja senki
mi az a súly
mit folyton cipelek
szívemre görgetek
árnyak borulnak össze
hátam mögött
közöny
fáradtság leple arcomon
megvívott harcaimban
hol győztes
hol vesztes voltam én
nem talállak
talán ott a fák vörösbe mártott
lombjai között az ág hegyén
hegyek taréján
patakok fölött
suhogó szélben
kitakarod nekem arcodat
megyek
rohannék is
de
visszafog a félelem
pedig tudom jól
Kedves Márti!
VálaszTörlésOlyan szépeket alkot, hogy nem tudom itt hagyni,
blogomra kell vinnem engedelmével!
Köszönöm ezt a tüneményt!
Végtelen baráti szeretettel: Miki