Ébredés

/ Ma reggel/

Ébrednék hosszú álomból

hangod szól

messzi távolból

bűnöd már megbocsáttatott

kezed hogy elengedtem

én

szememben elveszett a fény

ébrednék hosszú álomból

szétfoszló életbuborék

színe tompán folyik szét

ébrednék

takaróm szorít

levetném

letépném a kínt

karod már sosem közelít

aranyos tavaszok

helyett

szívemre súly nehezedett

a

hó

belém fagyott
nélküled elveszett vagyok

ébrednék régi álomból

égszínkék

emlékrongyoktól

vérverem

kóbor utaktól

hogy szabadulok

ébrednék

de

miért tenném
ébrednék
de
miért tenném

tudod

lelked nélkül elveszett vagyok

hiába ragyognak fel

  aranyló ünnepasztalok.