Partfal


Szabad szemmel szeretném írni ezt a blogot, szememben néha mégis akadnak porszemek, melyek látásomat elhomályosítják. Lehet, lehet, hogy ez csak múló állapot nem vagyok más Uram, csak esendő földi vándorod!

2014. november 1., szombat

Anyámnak





Csak egy nap

egy
délután
árnyak feszülnek már
öreg
lombfosztott cseresznyefán

talán egy perc
hogy
homlokod
s
kéklő szemed
még felragyog
mázas bögrében friss tea
anyám
méz színű itala

csak egy perc
egy pillanat

leülni
még a fák alatt
kezedet
fogni
hallgatag
látod
most
is csak könny fakad

bocsánat


csupán
egyetlen szó
meg nem kapott útravaló.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése