Partfal


Szabad szemmel szeretném írni ezt a blogot, szememben néha mégis akadnak porszemek, melyek látásomat elhomályosítják. Lehet, lehet, hogy ez csak múló állapot nem vagyok más Uram, csak esendő földi vándorod!

2016. január 8., péntek

Alszik a reggel


Alszik
még
a
reggel
hófehér
lepellel
takarta
a
dér
a

alszik
a
szánkó
s
a
hólapát
tejfehér párába simul
a
folyó


csak
ketten
mocorognak
kint
a
kertben
szénfekete rigó
tört ágakon billeg
s
keresi
akad
e
ennivaló


itt
bent
hangos pattogással éled a tűz
remegő venyige szikrája pattan
bátortalan lánggal fahasábba kóstol
s
szétterülő parazsa
maszatos félhomályban
minden gondot messzire űz.

1 megjegyzés: