Partfal


Szabad szemmel szeretném írni ezt a blogot, szememben néha mégis akadnak porszemek, melyek látásomat elhomályosítják. Lehet, lehet, hogy ez csak múló állapot nem vagyok más Uram, csak esendő földi vándorod!

2016. július 5., kedd

Léna vers


Léna vers

Keresztbe
kasba
hason majd hanyatt
félig lecsúszva
párnák nélkül takaró fölött vagy alatt
kitárt karú rebbenő pillájú angyal
alszik még de illékony már az álom
selymes haja széjjelterül az ágyon
hallgatom ahogyan szuszog
ujja meg-megremeg
anyjával kószálhat
kezét ő fogja meg
emelkedő mellkasa
törékeny porcikák szirmos rebbenése jelzi közel az ébredés
hamarosan kiált
Anyát akarom
Lilit vagy Mamát
ha majd mozdul kicsit nyafog
és
szája szögletében már huncut mosoly ragyog
álom
élet
lélek
csoda

sétára viszlek ketten nézzük a kertet
folyót
tavat
hogy
alszanak még az aranyhalak
alszik a komp
a
nagy hajó
a
furcsa bogár
a
hinta
úgy ahogy elhagytuk őket tegnap este
mikor hozzám bújtál éji csillagokat lesve
egymást ölelték a sejtek
ezerszer súgtam mennyire szeretlek.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése