Partfal


Szabad szemmel szeretném írni ezt a blogot, szememben néha mégis akadnak porszemek, melyek látásomat elhomályosítják. Lehet, lehet, hogy ez csak múló állapot nem vagyok más Uram, csak esendő földi vándorod!

2017. július 15., szombat

Nyarak nélküled...



Visszaköszön
ma
is

lágy hajnalok borzongató érintése
a
tiéd

karomra vetülő fények
árnyak
is
rólad ejtenek szót
sután

álmokat törölni nem lehet
mozaikokra hullanak
közöttük elveszek


hegy
tenger
folyó
bőröm alá fodrozódó emlék
oltalmazó

hajszálad
benne
a
fény

tekinteted
benne
a
kék

hangodban
lapuló
bánat
játékszomj
áradó  alázat


közös utaink mindenhol újra rám találnak.
(Nővérem és a szép nyári csavargások idézete.)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése