Újra tavasz van
színekben
illatban
szavakban
kiskertek kapui zárva
szinte senki sem tér most be
a
csodák
világába.
Újra tavasz van
létvágy
karistolja kedvemet
nézem a kerítésen átbukó rózsát
szirma még nem pereg.
Lám egy árnyas sarok
tulipán nyújtózik
s
én
rád
gondolok.
Árvaság ez vagy félelem?
Nincs idő rá
nem kérdezem
múlt tavaszok
törékeny tükörmása rám köszön
arcom fürdetem
úton
útfélen virító orgona illatába.









Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése