Boldogságillat
Ébreszt a reggel
hűvös kis cseppel
ablakomon
kopog
mocorog
poros
száraz levelek
gallyak
sóhajtani már nem is bírnak
csak és kizárólag
téged akarnak.
Én is így vagyok ezzel éppen
tarkómra
hűsítő csókodat remélem.
De ahogy a hűtelen cseppek
elhallgatnak
alig hagyva ocsúdásra egy percet
megtörténik velem is.
Kóválygok a némaságban
illatod kísért
szívem hiába hadakozik
rám hajol
velem marad
még egy csalóka pillanatig.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése