Aggódtam érte, hogy az idén nem "találkozunk". Így hát felkaptam a kissé sáros gyalogló cipőmet tegnap, egy enyhe depresszióval rám leselkedő délutáni órát kicselezve elindultam. Átjutva a túlsó partra nyílegyenes út vezet az alsó gáthoz, kb 15 percnyi séta után megláttam első kicsiny virágokat.
Boldogság! Túlélték az aszályos, kínzó nyarat, a keményen meleg őszt. Élnek itt is, helyesebben ott is.
Múlt vasárnap Zalában járva kisvonatoztam, csuda jó volt - a réten át zötyögő masina virágmezőn vitt keresztül. Csuda szép őszi kikerics mező a harsogó zöld fűszála között.
Itt!
Ott!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése