Dies diem docet. Partfal, ahonnan különösen szép a világ, kitekintesz és szinte mindent máshogyan látsz.
Kertem újabb 1-2 négyzetméterén munkáztam tegnap... Mulatságos lehet így, olvasva..., alaposan elfáradtam. Pedig valóban a telek méretéhez képest egy zsebkendőnyi kis rész. Hosszas időtöltés az évelő virágok hagymáit óvatosan kiásni, hogy a lehető legkevesebb veszteség legyen. Kosárnyi tulipán, nárcisz, hóvirág, s egyéb hagyma került ki erről a központi területről, amivel évek óta nem foglalkoztam. Következő lépés az elszaporodott írisz megregulázása, nyár végén. Oly sűrűn vannak, hogy az idén már nem is virágoztak. Eredeti szándékom a lépcső elmozdítása, kisebb lépéstávolság, 4. L lépéseihez alkalmassá tétele. A mi arany két évesünk bátran közlekedik, de nem kedveli, ha a növények akadályozzák mozgásában. Mit tesz ilyenkor egy "unatkozó" nagymama? Ásót fog és dolgozik. Reggel még hűvös volt, s jól esett a hajladozás, de 11 körül már melegem volt a perzselő napban. Ma vagy holnap még igazítok a köveken, mert csak sacc per kábé😊tettem odébb, de ha már csinálok valamit legyen az pontosan.
Évánál láttam mezős fotókat. Mini vadvirágosom nekem is van. , csak pár szál, de az illúzió tökéletes.
Magyar nyár, magyar ecsettel...
Sajnos a csigabrigáddal folyamatos harcban állok, most az egyik tő (drága) margaréta virágait falták fel, így a vadvirágoshoz közelebb hoztam, közel a teraszhoz, hogy a kártevőket alkalmasint fülön foghassam. Volt kis eső, és volt slag rágcsálás. A tettes kiléte kiderült azon nyomban, bűnbánóan lehajtott fejjel hallgatta a szózatot, ami kb ennyi volt: Nem, nem csúnya kutya! (remélem ettől még nem lesz szüksége pszichológusra.) Kölyök lévén igyekszik minden rághatót megkaparintani. Okos és figyelmes, hatalmi harcban áll 12 éves macskánkkal.
 |
| Kutyus úr "szagolgatta", átültettem biztonságban van. |
 |
| Ez volt az áldozatul esett margaréta. |
Unoka szeretgetés, ölelés, játék, altatás és mese. No meg főzőcske, palacsintahegyek, s egyebek - szombat. 3. és 4. L - kezecskéi a képeken. A segéderőről 1. L és egyetlen P.S.P. nem készült fotó.
Kert és eb témában írhatnék oldalakat. Egyebekben is elmaradásban vagyok.
Éjszakánként még benti fekhely várja.
Mindennapjaink része lett ez a kutyus, napirendemet erősen befolyásolva. Oda a korai írogatás, a csendesség. Hajnalban ébresztő, utána vagy visszaalszunk, vagy sem. Már ügyesen feltalálja magát, macskai ügyekben ugyan labilis, de a kert felfedezése folyamatos tevékenység. Virág kicincálás kipróbálva - egy szegény egynyári palánta volt az első próbálkozása. Mivel nem vagyok képes megállni, hogy új és újabb virággal gazdagítsam a kertet igyekszem úgy alakítani, hogy kecske is káposzta is... No majd kialakul. A "nem, nem" kifejezést már érti gr Zserbó. Most éppen a papucsom elcsaklizását próbálta...
Ma ismét unokás nap, sőt unoka vigyázós nap lesz...
Az ég felhős, esett néhány csepp. Hála érte, hogy a héten végre volt egy életmentő kiadós eső. Ma csodálatos színek közepette kelt fel a nap... Most fontolgatom, hogy fél órácskára esetleg még visszaaludjak?!
Kedden délután az érdi Temesi Éva Irodalmi Kör képviseletében Besenyőtelken jártunk - Petrik István költőt köszöntöttük azon az irodalmi délutánon, melyet tízezredik versének megírása alkalmából szerveztek számára és az érdeklődők számára a helyi Dr. Berze Nagy János Általános Iskola szép könyvtárában.
A messziről jött ember kíváncsiságával jártam körbe a település központját, majd az iskola hűs falai közt hallgathattam, hallgathattuk a verseket. Örömömre szolgált a személyes találkozás, hiszen már régen fogtunk kezet. Az internet számára azonban nincs távolság, így reggelente gyakran Petrik István verseinek olvasásával kezdem a napot. Mély haza és szülőföld szeretete megérint. Irigykedem is rá - nem a tízezernél immár több verséért, s nem a hetedik kötetéért, hanem valami egészen másért, ami az én éltemben nagyon korán megszakadt. Mi az az erő, mely szinte minden versben jelen van?! A szülőfalu iránti szeretet, a GYÖKEREK! Gondolatvilágának központi szereplője az a tér, ahol születésétől fogva él, ahol írni, olvasni tanult, ahol gyermekként leírta az első sorokat. S roppant precíz lévén meg is számozta az alkotásokat. (Magaméival még az összegyűjtésig sem jutok el, pedig jóval kevesebben vannak, többnyire szanaszét levelezéseimben.)
Petrik István mélyen elkötelezett szülőföldje és nemzete iránt - szeretettel átitatott aggodalom IS fellelhető írásaiban. A föld illata, a fák lombja, az ég kékje, s a lét szépsége közelivé teszi az Ő világát, így kettős örömben volt részem július 9-én. Hangulatos gyermekverseiből válogattak a fellépő kislányok, akik bájos izgalommal léptek a mikrofonhoz. Gyermek és irodalom - szívemhez közel álló érzés, s a csillogó hajzuhatagok látványa egy régi, szeretett világba repített vissza. Oda, ahol a paraszti lét, a falusi szorgalom még az élet, a megélhetés biztosítéka volt - nagymamám combig érő varkocsa jutott eszembe láttuk kapcsán. A világ változóban, de van valami, ami örök számunkra - a versben megénekelt hit, a teremtő Isten iránti hűség és a honszeretet elegye. Versek százai, ezrei emlékeztetnek bennünket sorsunk színes szőttesére, hol bánat, öröm, harc, kudarc, barátság, szerelem, szeretet, veszteség, áldozat és áldás - halk szavakban, mondatokban simulnak végül össze. Köszönet érte. Isten éltessen az alkotó tanárembert, a költőt, s adjon neki sok erőt az élet értékes mozzanatainak megörökítéséhez!
Oda a hajnali olvasgatás, írás, muzsika... életemet éjjel és nappal kitölti ez a huncut, okos kiskutya.
