Csak a csend...
Hajnal
néma és sötét
hagyjuk el a komor feketét
szürkés napok világát
vágyjuk
várjuk
sóhajtjuk
tisztaság imáját
gyufa sercen
egyetlen gyertya ég
óhajtjuk a rendet
szűz fehér lepel
terüljön szét
vetést őrizzen
védjen
óvjon
fényre
sóvárgó lelkeket
tisztítson
élni tanítson.
Csak a csend
az
a
jó
s
ha nem is hull ma a hó
a
gyertya ég
lángja megremeg
ünnep felé indulunk
jóra igazítsd Uram
erőtlen léptemet
!
Köszönöm ezt a hozzád méltóan megfogalmazott verset. Olyan mélyek, igazak lettek most is a soraid, ahogy azok megvannak más verseidben is.
VálaszTörlésCsodálatos képeket hoztál. Valahogy így képzelem el a karácsonyt számomra is. Egy szál gyertya fényével bevillágított, minden sallang nélküli egyszerű háttérrel. Ez a "háttér"szó most mindazt jelenti számomra, ami az ünnep megélésével jár. Szeretetet, törődést, elfogadást, a kis Jézus megszületését és főleg együttléteket.