Partfal


Szabad szemmel szeretném írni ezt a blogot, szememben néha mégis akadnak porszemek, melyek látásomat elhomályosítják. Lehet, lehet, hogy ez csak múló állapot nem vagyok más Uram, csak esendő földi vándorod!

2011. január 26., szerda

Virág helyett

 

        Hajnal
        korai ébredés
        még nincs óra
        nincs fény
        sehol sem égnek csillagok
       agyamba váj az érdes gondolat
- tíz éve múlt -
emléked elhagyott
csupán dermesztő üresség maradt.

Pergetem a napokat sorba
lassan kiszámolom
ez az a nap
ez
gyertyák gyúlnak
szívbéli tárt tájakon

Utolsó útjaink együtt
az őszbe hajló Mátra
térdelek mögötted
ölellek
míg fájdalmat cipelő mellkasod
a búcsú szavait magába zárja.

Hiányod szavakkal
ma sem tudom mérni
kinyílik bennem a fájdalom
sírodra gondolatban
szeretetem emlékkavicsait
odadobom...
kóválygó fénytelen nap
minden furcsa és idegen
múlt vagy csupán
sárguló papírlapok
őrizgetik arcod még nekem

Nem nem nem
kiáltani késő!


Szavad szemed lelked
hegyek és tengerek
ajándék voltál a földön
- kiraboltál halál -
de kincseit magaddal nem viszed.

Nővéremnek- a mennyországba -2011 január 25. - sírod messze van nagyon, oda el nem mehetek fogadd el ezt a verset Katikám virágok helyett.

2 megjegyzés:

  1. Gyönyörű levelet írtál a nővérednek ,őszinte részvétemet fejezem ki a veszteségért,ami tíz éve ért téged!

    VálaszTörlés
  2. Kedves Márta,
    Nagyon megérintett a szavakat, örülök, hogy szeretett mind Görögországban.
    Köszönöm szépen a nemes szavakat.
    Meleg részvétét a húgának ... kívánom, hogy Isten pihenni, és kapsz vigaszt.
    És én jöttem Budapestre 5-ször, és imádom!
    Már te vagy a kedvenc blogok.
    Üdvözlet
    Magda

    VálaszTörlés