Partfal


Szabad szemmel szeretném írni ezt a blogot, szememben néha mégis akadnak porszemek, melyek látásomat elhomályosítják. Lehet, lehet, hogy ez csak múló állapot nem vagyok más Uram, csak esendő földi vándorod!

2012. augusztus 2., csütörtök

Hiány hajnala



Úgy hiányzol
hogy rám ég csontig az élet
harsogó
fényes hajnalon
 könnypárás fűre lépek

úgy hiányzol
bennem
újra forog a bánat
ostoba kín
veszett évek
szívet
szakító
tűzkerék sebei
véremben
árkot vájnak

minden mesés
új ébredés
zsibongó
forró nyárban
magányos éjem titkait
szívrejtekbe zártam

úgy hiányzol
kiáltom magamban
a
csendnek

összetörni nem tudom
régi képét
szépségkoldus
éhes szerelemnek.
 
 
 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése