Partfal


Szabad szemmel szeretném írni ezt a blogot, szememben néha mégis akadnak porszemek, melyek látásomat elhomályosítják. Lehet, lehet, hogy ez csak múló állapot nem vagyok más Uram, csak esendő földi vándorod!

2013. június 7., péntek

Létörvény

Legszebb csókunkat
álmodtam újra

kitárt
kabáton
átjárt a szél

párában
fürdő
ősöreg fák
hajoltak némán
föveny fölé

sárgás iszap
keringve
mosta szét
part menti léptünk
ígéretét

tartottál
fogtál
s
az
ágak
kettőnkre hullatták bő nedvüket
ólmos felhők karcoltak
zsenge zölden bomló friss üde lombokat
nyers föld szagát
szívtuk be mélyen

ópiumos ölelésben

míg
simítottam
 örvénylő tavaszunk fényébe mártózó
szomorú arcodat.
 
(Kőrös parti találkozás.)

2 megjegyzés: