Kanyargós utakat látok
völgyek
erdők
hegyek
köztük a Szinva tekereg
kis
kígyó
alig hallható a sziszegés
belém mart
emléke oly nehéz
és
oly
kevés
a
lépés
mit megtehetnék
hogy
elérjelek
nézem az órát
apró
titkos
és
nyíltan harsogó
bűvjeleket
bűvjeleket
indulnék
nincs már hova
eltűnt idők
elporladt lábnyoma
színek
szívek
szavak
senkim sem maradt
feltörő lázam
ki
ki
csillapítaná
jeges borogatással
karol
a
szél
foszló szívtérképem
mállik
szakad
öreg fák
frissen pompázó terek
elloptátok emlékeimet
neveket suttogok
eltüntetek
Avas
korhadó lépcsőin ezernyi üzenet
kinek
írhatnám
hogy
hiányzik
hiányzik
ki
szeret
kifosztottan
számlálom
létetek lenyomatát
semmibe hulló
félszáz évem
értetek
kiált.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése