Partfal


Szabad szemmel szeretném írni ezt a blogot, szememben néha mégis akadnak porszemek, melyek látásomat elhomályosítják. Lehet, lehet, hogy ez csak múló állapot nem vagyok más Uram, csak esendő földi vándorod!

2017. április 23., vasárnap

Tavasz

Tombol a zöld
arcomba hajló ágak
sziromesőben
ölelő melegre várnak
illatuk árja
tegnapunk komor perceit takarja


tavasz
dübörög
szívemben

tangót táncoló álmok
hulláma hajszol

látod
amott
az
árva
fekete tulipán
várja
hogy térdre essem
különös színét szemem mélyébe vezessem

tilos a szó

megkerülök
szerelmet
vágyat

szél tépáz sebesült fákat
szatén leveleken megbicsaklik a fény

könnyedén elhagyott régi tavaszok
szikrája
villan
fészket keresnék karjaidban.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése