Partfal


Szabad szemmel szeretném írni ezt a blogot, szememben néha mégis akadnak porszemek, melyek látásomat elhomályosítják. Lehet, lehet, hogy ez csak múló állapot nem vagyok más Uram, csak esendő földi vándorod!

2018. április 29., vasárnap

Éjszaka


Éjszaka
bársony
színezüst
párnámra hajol a hold
felriadok

pohár víz
ajtóig séta
sugár fonódik hömpölygő folyóba
hív
vonz
csalogat
átfest fekete ablakokat
egyszer csak váratlanul
huhogást hallik mely rögvest elcsitul
fülelek
csendben
aztán
később
megint
távoli
halk madárka sóhajba belevegyül

nesz támad
szél remegtet kósza illatot
elcsitul lassan a lárma
magam vagyok
álmodnék édent
gyönyörű holnapot
de
az
az
a
furcsa hang belém ragadt
 éjszaka
három
az
óra
ennyit
mutat

gondolataim megcsúszva ide- oda siklanak
 minden billen
minden szakad

örvénybe kerülök
elkap
álomba
taszít
feledteti tegnapom tovaszálló könnyű ábrándjait.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése