KÖSZÖNTŐ!

 

 

KÖSZÖNTŐ

Szavak nélkül vagy éppen szavakkal

hozzád iramló gondolatokkal

reménykedőn vagy terhektől

lankadó kedvvel

tavasz szerelmet kutató szemekkel

ma

tegnap

s

talán majd holnap is

kikacsintva és sírva is

könnyel mosollyal

ünnepelnélek akárhogy

MA

MÁR

MOST!

Koccintanak vízen a fények

ibolya selymek egymáshoz érnek

s

a

félnótás galambok

el nem vétik soha az édes hangot

szarka röppen

cinkék kacagnak

bár nincs ereje még felkélő napnak

mégis

szép és reményteli

ahogy

a

fűz bársony ága leng s a létet derűsen élteti.

 

Csak a szív ez a fránya jószág

ez

búsul

kevés neki a valóság

ölelést és csókot remél

kezet mely egyszer simítón visszatér

s

halkan vagy éppen harsányan

kiszakadnak a sóhajok

szerető szépséggel köszöntve életet

remélve vágytitkos pillanatot.

Az

óra állna bár egy napra meg

s

eljátszhatnánk a boldog részeget

zsongó sejtek

ittas mozdulatok

ringatnának odázva közelgő életalkonyatot

kordában tartva sötétet végzetet

hömpölygő öröm áradat juthatna bárkinek

mindegy

öreg vagy fiatal

lüktetne vérében életszerelmes gyönyörű dal

 

szerényen földporba térdelek

szirmot virágot le nem tépkedek

súgom s bárhol vagy te megértheted

kívánok boldog ünnepet!