Érd Irodalmi pályázat - 2022

 

A pályázat témája Boldogság - boldogtalanság...

A perc

A

perc a máé

felhőkupolák emelkednek

köztük bujkálnak

kóborló

kesernyés szelek

rozsdás vöröses

ragyogást hintenek szét 

hosszan a Duna felett

hányszor de hányszor láttam

ablakból

kertből

partról

megcsodáltam

csíkok

rovátkák

oszlopok

átszökik köztük a fény

bámulom a varázslatot.

Ma

bánat

holnap talán öröm

amit adsz s amit adhatok

mind-mind köszönöm

 

tál fölött darázs döng

kering és didereg

átkozza magában a váratlanul jött 

 korai hideget

lapuló sugár betalál a csukott ablakon

vízcseppek és foltok

törölni nem tudom és nem is akarom

emlékek báljában

csend muzsikál

kócos ágakra ködfoltokban leszáll a halál

levelek zörögnek

tócsán tutaj

tavirózsa nevet

bimbója napot 

reményt és életet akar

 

ki tudja lesz e még vének nyara

elér e homlokomon tincset igazító kezed

szemérmes óvó mozdulata?!

Őszi vers anyámnak...

Eső szitál

puha könnyű fátyol

ereszkedik halkan egy távoli világból

cseppre csepp hull

tócsa tükre szürkül

csend sóhajjal búcsúzunk a nyártól.

Forró napok fénye csupán távoli emlék

levél sápad

virág hull

közeleg a nemlét

sziporka színeket felvált ma az ólom

hiába kereslek

nem jössz felém már a kerti úton.

Illat

fény

káprázat

szitakötő percek

elvesztegetett gyermeki ajándék

megannyi múlt öröm

létemet  anyám ma is megköszönöm.

Utam fölé a szél kövér felleget terelget

bánattól iszamos a reggel

bár vigasztalna az ég ma is

a

te

tündérkék szemeddel.

Lustán nyújtózó erdő

ködöt párát lehel

alig látom az álmodó folyót

fehéren torlódó könnyű habjai

hová tűnhettek el?

Elkésett fecskék

 fodrozzák az őszi bánatot

fohászkodom

Uram 

meleget adj

ránk mosolygó új reményes napot!

Lám

mégsem oly kegyetlen

gonosz a jelen

fonnyadt levelek közt habos virág terem

magányos gesztenye messziről integet

tüskés gubók között virággyertya libben

ritmusa a szívben bolondos üzenet.