Elővettem a legszebbik ruhám
majd
tükör előtt
hosszan időzve
számba vettem az újabb ráncokat
s
nyugtáztam hogy a vállamon
napcsókoktól virul barna lenyomat
krém
csipesz
és
retusálni képes ceruza
minden szóba jött
hisz
balgának
született az embernek fia
akarom mondani lánya
rég sóvárgott érintésre vágyva.
Árnyas
hűs
partokon
kiváló alkalom
folyóba lépni
mosollyal szám sarkában
emléket megidézni
és
szemedbe úgy mint rég
könnyedén visszanézni
igézve
hogy
ne feledd az első napot
szikrázzon fel benned
a
szunnyadó szerelem
s
hogy
öleléssel nyugtasd meg szívem
kétségek benne ne kalimpáljanak.
De
elmaradt az óra
pille reménnyel édes pillanat
nem lépünk titkosan folyóba
selymek nem simulnak ma sem
szép ruhát
csipeszt
krémet
helyére el is teszem
csupán a ceruza marad
átsatírozni magányos álmodásomat
könnyet titkolva
elmaradt ölelés miatt...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése