Partfal


Szabad szemmel szeretném írni ezt a blogot, szememben néha mégis akadnak porszemek, melyek látásomat elhomályosítják. Lehet, lehet, hogy ez csak múló állapot nem vagyok más Uram, csak esendő földi vándorod!

2011. július 9., szombat

A fájdalom arca

A fájdalom arca éjkék,
vagy fekete
tavaszi mezők keser lehelete,
 nyári óra messzi ég alatt
mikor szívedben régi vágy fakad.

Vagy csend, csend
újra, s újra
sóhajod leszáll
 feneketlen élet múlt kútba jár.

A fájdalom arca
a tiéd-e kedves?

Mért nincs erőd
a régi szerelemhez
utakhoz
mely titkok kertjébe vezet,

hol a fájdalom akkor
míg szorosan tartottál
nem is létezett!

Válasz egy blog bejegyzésre.

2 megjegyzés:

  1. nagyon szomorúság

    talán mert belekevertem a mérgem a világ kékjébe,

    bocsánat az én befeketedett lelkem terebélyes erdeje figyel mindenfele

    VálaszTörlés