Partfal


Szabad szemmel szeretném írni ezt a blogot, szememben néha mégis akadnak porszemek, melyek látásomat elhomályosítják. Lehet, lehet, hogy ez csak múló állapot nem vagyok más Uram, csak esendő földi vándorod!

2011. augusztus 3., szerda

Gondolatok - 2009. 03. 14.-ről

A Duna nagy szürke hullámaira
a felhőbe burkolódzó nap
ráveti néhány sugarát
az áradat mindenfélét elvisz ami vacak
így tettünk mi is lányommal tegnap
midőn egy szobában helyet kerestünk
minden kacatnak
közben égett a kályha
azaz benne a tűz
s míg rávetettem a fölös rongyokat
próbáltam nem gondolni arra
hogy egy földi lét kincsei
kerülnek most  éppen ravatalra

egy délután és minden összerakva
egymás hegyén- hátán
érték és limlom
már csak néhány polc szög várja
hogy a falból valaki kihuzigálja

aztán jöhet a piktor
eltűnnek a pókhálók
a repedések a foltok
tiszta lesz és fehér minden
de hogy folytatódik 
vajon az élet itt
lesz-e lakója nem tudom
megmaradhat-e nem tudom

mikor végeztünk
néztem az édes áldott gyermeket
benne az élet a holnap
talán a kis jövevény arra gondol
ezek itt velem mit vacakolnak
apám metsz anyám pakol
csak én kucorgok itt bent mélyen
míg eltakarítanak egy életet
azon töprengve helyébe
nyomába mikor léphetek?!

1 megjegyzés: