Partfal


Szabad szemmel szeretném írni ezt a blogot, szememben néha mégis akadnak porszemek, melyek látásomat elhomályosítják. Lehet, lehet, hogy ez csak múló állapot nem vagyok más Uram, csak esendő földi vándorod!

2012. május 14., hétfő

Altató


Ringattál volna
itt vagyok
hold álmos
csikorgó csillagok
mézmázas
vadhajtás szívemen
átlépek
létpárás 
savanyú vizeken

ringattál

végadósod 
most vagyok
könnyborús
éjt síró
magányos
magzatod

elhagyott
virágok
tört
utak
tárt karok
ég felé
mutató
pillanat

ringatnám
fehér kis testedet
szóródó
eltépett szívedet
szorítom
szétmálló
kedvkoldus hitedet
kék
tűzzel
itatott
csoda nap szemedet.


Anyámnak - három év után.


1 megjegyzés: