Partfal


Szabad szemmel szeretném írni ezt a blogot, szememben néha mégis akadnak porszemek, melyek látásomat elhomályosítják. Lehet, lehet, hogy ez csak múló állapot nem vagyok más Uram, csak esendő földi vándorod!

2014. május 27., kedd

Kaláris

                                                                             




Kaláris
árokpartra
rétre
hulló
vöröslő gyöngyszemek
káprázatos sora

ártatlanul
hittem
én
ostoba

karcsú szálairól 
nem jut eszembe
többé
soha
izzó szerelmed
lángos
lávanyoma

kaláris

szirom remegés
bőrömet
pettyező
buggyanó nevetés
nyakamba hulló
fekete sóhajok
pirosban pompázó
vágyódó mondatok
éden
ébren
már gondolni sem merem
széttépi szívemet valaha még
pipacs sziromban
tobzódó édes szerelem?!



2 megjegyzés: