Partfal


Szabad szemmel szeretném írni ezt a blogot, szememben néha mégis akadnak porszemek, melyek látásomat elhomályosítják. Lehet, lehet, hogy ez csak múló állapot nem vagyok más Uram, csak esendő földi vándorod!

2016. március 3., csütörtök

Évszakok



 







Elfutottak előlünk hirtelen
drága perceiket
ma
is
keresem
arcod élét
tavaszi nap első sugarát
mosolyod
árvaságom olvadt aranyát
nyári képet
ott
ahogy
Tiszában
fröccsentek
rád
vízcsepp csillagok
mögötted
tomboló zöld volt part
sikoltóan kék az ég
könnyekkel
fizettünk édeni percekért


keresem létünk gyönyörrel festett
ős
üzenetét

és
az
őszt
hajamra
arcomra
hulltak rézszín levelek
forgattál könnyedén
súgtad
sok év után
újra
nevemet

most
tél
van
remegőn hideg szerelem pecsét
felidézem
lépteid
távolból visszhangzó
lassuló ütemét.

1 megjegyzés: