Partfal


Szabad szemmel szeretném írni ezt a blogot, szememben néha mégis akadnak porszemek, melyek látásomat elhomályosítják. Lehet, lehet, hogy ez csak múló állapot nem vagyok más Uram, csak esendő földi vándorod!

2017. december 14., csütörtök

Ellentéteim

 
Tűz pattog
falánk lángok
ölelik
át
a
fát
akáchasáb
megadón tűri
a
heves támadást
ropog
remeg
kékes
a
fény
letérdelek
nézem
halálból
miként
születik
meleg
és
fény

kint
szürke
köd
csend
pára
mezítelen fákra feszített paplan
jelzőlámpák fényinél
hajók
hasítanak habot a pirkadatban

múlik és kezdődik
az
élet
gyertyáim libbenő lánggal táncolnak a falon
felfestett jeleik
arcodra hullanak
feloldják a sötétet
érinteném
szemedet
szádat
 mosolyodat újra akarom

megolvadt cseppeket
barnult képkereten elmaszatolok
gyermekké tesz a hála
szelídülten ringató évek
hiányod ellen  hiába lázadozom.

/Anyám - született december 13-án.)










1 megjegyzés: